CRT?

Sokszor, sokan teszik fel ezt a kérdést monitorvásárlás előtt, tanácstalanul. Nekik próbálunk meg segítséget nyújtani a következő, rövid kis útmutatónkban.

TFT?

Általában elmondhatjuk, hogy egy új monitor vásárlása mindig nagy körültekintést igényel. Nem csak azért, mert hosszú időn keresztül ez az egység volt a számítógépek legdrágább alkotóeleme, hanem azért is, mert az igazán nem mindegy, hogy a megjelenített képet milyen minőségben élvezhetjük, illetve az sem, hogy a huzamosabb használat mennyire fárasztja a szemünket.
Ráadásul - elsősorban a magas árnak köszönhetően -, általában a monitoraink kísérnek el minket a legtovább, nekik van a leghosszabb a "kihordási idejük".
Többek között ezek miatt is, vásárlás előtt, érdemes végig gondolni néhány fontos szempontot, megkönnyítve a nekünk legjobban megfelelő típus kiválasztását.

CRT-t vagy TFT-t?

A szakmai fórumokon hatalmas, olykor késhegyig menő vita alakul ki, ennek a kérdésnek az eldöntéséről. Természetesen mi nem kívánunk állást foglalni ebben pro és kontra, szigorúan csak a lehetőségek, technológia sajátosságok felvázolására törekszünk.
A mai helyzetben a gyártók hathatós közreműködése miatt és mellett, a dolog egyre inkább eldőlni látszik az igazi választási lehetőség hiányában.
A régi nagy monitorgyártók közül jó néhányan, teljesen kivonultak a katódsugárcsöves monitorok piacáról, és az egyelőre még itt maradók is fontolgatják, hogy megtegyék ezt a lépést. Emiatt nagyon leszűkült a választék az ilyen megjelenítők piacán. Komolyabb tudású felső, felső-közép kategóriájú CRT monitort szinte nem is találunk már újonnan, legfeljebb használtan szerezhetjük be a kereskedőktől. A közép-kategoriában állja még a sarat néhány ismertebb, nagyobb gyártó - a teljesség ígénye nélkül - Samsung, LG, Philips stb. Ezeknek a gyártóknak az új monitorai viszont, a néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlenül alacsony áron vásárolhatók meg. Ezen kívül, szinte már csak az alacsonyabb Low-End kategóriában kínálják termékeiket, kevésbé ismert gyártók.
A TFT LCD monitorok viszont az utóbbi években hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a gyártók szinte naponta jönnek ki az új modellekkel, a piac telített, bőségesen van választék, még ha ez sokszor csak látszólagos is. Ezek a körülmények az árak drasztikus csökkenéséhez vezettek, amely azóta is tart.
Könnyű belátni azonban, hogy két eltérő technológia közötti választás lehetőségének ilyetén beszűküléséért nem csak a gyártók tehetők kizárólagosan felelőssé. A felhasználók, vásárlók már a TFT monitorok feltűnésének kezdeti szakaszában is, amikor az árak még igen borsosak voltak, szívesen vásárolták ezeket a termékeket, többek között a méretük, súlyuk, állíthatóságuk és sokszor - nem utolsó sorban - a dizájn miatt. Annak ellenére, hogy ebben az időben a technológia bizonyos paramétereiben még messze alulmúlta a hagyományos monitorok paramétereit. Tovább rontotta a CRT-k helyzetét az sokak által legendának minősített, soha be nem bizonyított vélekedés, hogy a katódsugárcsöves monitorok "sugárzása" ártalmas mértékű az emberi testre, rontja a szemet, huzamosabb használata látásromlást, hovatovább látáskárosodást is okozhat. Természetesen erre a vonalra már a nagy TFT gyártók is ráerősítettek - még azok is akik rendelkeztek mindkét technológia gyártói kapacitásával -, a nagyobb haszon reményében. Végül is ez vezetett odáig, hogy ma már talán nincs is igazi alternatíva, hogy egy TFT LCD monitor helyett, azt képgeometriában, képélességben akár csak megközelítő, felsőkategóriás CRT monitort vásárolhassunk.
Anélkül, hogy mélyebben elmerülnénk a témában, hasonlítsuk össze nagy vonalakban, felsorolás-szerűen, hogy melyik típusnak melyek az előnyei illetve hátrányai.

Geometria. A táblázatból is kiolvasható, hogy a CRT monitorok elektron-sugarának nem tökéletes irányításából adódó megjelenítési problémák, pl. a geometria, fókusz, konvergencia, a TFT monitornál - annak működési elvéből következően -, nem létezik, ezek ebből a szempontból tökéletesek. Úgy gondoljuk, ezt tekinthetjük a TFT monitorok egyik legnagyobb előnyének.
Betekintési szögek. A monitoron megjelenített képnek oldalról, alulról, vagy felülről történő rátekintésekor tapasztalható jelentős kontraszt csökkenés, színtorzulás. A CRT monitorokon nem tapasztalható.
Felbontás. A TFT monitoroknál általában a legnagyobb megjeleníthető, a pixelek számával megegyező felbontást, natív felbontásnak nevezzük. Ezen a felbontáson kiváló a megjelenített kép minősége, élessége. Ettől eltérő felbontásokban (interpoláció) jelentkező minőségromlás, csak az LCD monitorok sajátja. A CRT monitoroknál az elektronika által meghatározott felbontásokban, megközelítőleg megegyezik a megjelenített kép élessége, minősége.
Fényerő. Fényerő szempontjából a hagyományos monitorok fényereje kb. 90-110 cd/m2, ennél a leggyengébb lapos monitor jóval nagyobb értékkel rendelkezik általában 230-300 cd/m2, de nem ritka az ennél is nagyobb 450-500 cd/m2 fényerő. Ez utóbbinak kizárólag a megjelenítőnk nagyobb távolságból való használatánál van csak értelme, például ha TV, vagy filmnézésre használjuk a monitort.
Kontrasztarány. Ez az érték a monitorok legsötétebb fekete, és a legvilágosabb fehér fényének, fényereje közötti arányszám. Itt a CRT monitorok vannak szinte behozhatatlan előnyben, mert a fekete szín megjelenítésük valóban fekete, ezért a kontrasztarányuk elérheti a ~3000:1 értéket is. A TFT monitorok a technológiából adódóan a folyadékkristályok zárt állapotában is átengednek bizonyos mennyiséget a háttérvilágítás fényéből. Az újabb modellek kontrasztaránya eléri az 1000:1 értéket, de léteznek már 1500:1 kontrasztarányú panelek is.
Válaszidő. Szintén csak A TFT monitoroknál előforduló sajátosság a válaszidő fogalma. (A CRT monitorok foszforrétegének utánvilágítását, amely szintén egy létező jelenség, itt nem érdemes figyelembe venni, annak elhanyagolható, 1ms-nál is kisebb értéke miatt.) Itt a folyadékkristályok átfordulásának idejéről van szó, színváltáskor. Ezeket milliszekundumokban mérik. A legújabb "overdrive" technológiát is használó monitoroknál ez az érték már olyan alacsony (4-8ms), hogy a felhasználók nagy többségénél nem jelent zavaró hatást. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy vannak olyanok is, akik ezt a jelenséget nem tudják megszokni, érzékenyek rá. Általában ezt a negatív tulajdonságot tekintik a TFT LCD monitorok legnagyobb hátrányának.
Színmegjelenítés. Általánosságban elfogadott nézet az, hogy a CRT monitorok színhűsége jelentősen felülmúlja a TFT monitorokét. Mint az lenni szokott, az ilyen általános, sommás megállapítások, legtöbbször nem bizonyulnak mindenben helytállónak, igaznak, mint ahogyan ebben az esetben sem. Kétségtelen tény, hogy pl. kiadványszerkesztői, nyomdai grafikai munkára jelenleg, egy jól kalibrált felső kategóriás CRT monitor a legmegfelelőbb. Azonban általános otthoni, vagy irodai használatra a TFT monitorok színvilága tökéletesen megfelelő. Az is igaz, hogy vannak különbségek az LCD családon belül is, az eltérő technológiák miatt, de erről majd a következő fejezetben még szót ejtünk.
Képfrissítés. A CRT monitorok képfrissítése, azt jelenti, hogy a megjelenített képet az elektronika hányszor frissíti másodpercenként. Az elektronsugár ennyiszer pásztázza végig a képcső belső felületén a foszforréteget, felvillantva azok képpontjait. Miután itt felvillanásról beszélünk, ezért könnyen belátható, hogy az esetleg túlságosan alacsony képfrissítési értékből adódó villogás, villódzás megerőlteti, fárasztja a szemet, és az agyat is. (Persze ez így csak jelentős leegyszerűsítése a dolgoknak.) A TFT LCD monitorok másképpen működnek, itt a pixelek a frissítések között is folyamatosan világítanak az utolsó beállított állapotnak megfelelően. Ezért nem tapasztalunk villogást, vibrálást a viszonylag alacsony általánosan 60-75Hz közötti képfrissítési értékek mellett sem. Ezt szintén az új technológia előnyére írhatjuk.

Fontos! Kifejezetten ajánlott mindenkinek, aki CRT monitorról tervezi az áttérést LCD monitorra, hogy - a vásárlás előtt - alaposan vizsgáljon meg egy ilyen megjelenítőt, akár munkahelyén, akár ismerősnél, vagy barátnál. Próbálja ki a különböző alkalmazásokban (Internet, iroda, film, játék, fotók stb.), elkerülve az esetleges későbbi csalódásokat.

LG L1730S	Apple Cinema Display	NEC 2180UX

Milyen TFT-t?

Végül is elérkeztünk oldalunk fő profiljához a TFT LCD monitorokhoz
Továbbra sem lett könnyebb a helyzetünk, ha eldöntöttük, hogy ilyen típusú monitort vásárolunk. Itt is figyelembe kell vennünk néhány fontosabb szempontot, jól végig kell gondolnunk a felhasználásra vonatkozó elvárásainkat, hogy később a vásárlás után ne érjenek meglepetések, csalódások. Nézzük meg tehát sorrendben ezeket a szempontokat:

A 15", 17" és 19"-os panelek árainak alakulása.

A Méret: Először is érdemes eldöntenünk azt, hogy milyen típusú monitor felel meg nekünk, attól függően, hogy mire fogjuk használni, milyen alkalmazásokat akarunk futtatni rajta elsősorban. Természetesen mivel ez anyagi kérdés is, ezért nem is olyan egyszerű a válasz. Ahogy arról már esett szó, hogy a 17", 19"-os panelek ára lassan de biztosan esik, közben a nagyobbak ára is lassan olyan mértékben csökken (20", 21"), egyre többen engedhetik meg maguknak a megvásárlását. Emiatt az azonos kategóriájú és típusú 17"-os és 19"-os monitorok árai közelítenek egymáshoz, lassan nem lesz "jelentős" különbség köztük. Ebből kiindulva megfontolandó a nagyobb 19"-os monitor vásárlása. Ezt erősíti az a tény is, hogy mindkét méretben a natív felbontás - amelynek használata a képminőség szempontjából erősen javasolt -, 5:4 arányú, 1280x1024 pixel. És bizony egy 17"-os monitornál itt már zavaróan kicsik lehetnek a betűk, objektumok. (Természetesen minden operációs rendszerben, állítható az ikonok, betűk nagysága, azonban ez nem minden esetben vezet eredményre, vannak programok, amelyek ezt figyelmen kívül hagyják.) Ha ennél nagyobb felbontásra van szükségünk, akkor a 20", 21"-os példányok között keresgéljünk, ezek natív felbontása 4:3 arányú általában 1600x1200 pixel, de 20"-ban létezik 1400x1050 felbontás is. Ha filmnézésre, vagy irodai munkákra akarjuk elsősorban használni a monitort, szóba jöhetnek még az egyre népszerűbb széles (Wide), 16:10 arányú megjelenítők is. Ezek általában olcsóbbak, mint az azonos méretű "hagyományos" társaik. (Kevesebb pixelt tartalmaznak.)

A gyártók: Ha megvan a méret, most azt kell eldöntenünk, hogy mely gyártóknak a monitorait részesítsük előnyben a választásnál.
Ehhez azonban nem árt ha tisztában vagyunk néhány dologgal. A TFT LCD panelek gyártói nem minden esetben azonosak a monitorok gyártóival. Ha csak a legnagyobb panelgyártókat nézzük, az eladott darabszámok alapján jelenleg piacvezető LG.Philips, és az őt nagyon szorosan követő Samsung, LCD paneleket, és monitorokat is forgalmaz. A harmadik helytől lefelé, csupa olyan panelgyártó következik, amely készterméket nem, csak és kizárólag paneleket forgalmaz AU Optronics, CMO, BOE Hydis stb.
Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből? Azt mindenképpen, hogy az óriási monitor választékban, legtöbbször az azonos típusú és minőségű panelek köszönnek ránk vissza, csak más-más köntösbe bújtatva. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs köztük semmilyen különbség, hiszen az elektronika fejlesztéseket, technológiai újításokat, és sok esetben a panelek finomhangolását is, a legnagyobb monitorgyártók maguk végzik el.
Itt is érvényes azonban az általános szabály, hogy igyekezzünk a nagyobb, ismert és elismert nevű gyártóktól monitort választani és lehetőleg kerüljük az ismeretlen, még soha nem hallott nevű monitorgyártók példányait, melyek néhány nagyon ritka, üdítő kivételtől eltekintve, nem jelentenek megfelelő minőséget.

Pixelhiba garancia A TFT panelek rendkívül bonyolult és összetett gyártási eljárása során előfordulhatnak hibák, amelyek a képernyőn helytelenül működő képpontokként jelennek meg.
A monitorgyártók megfogalmazása szerint: "A termék gyártásához fejlett félvezető technológiával 99.999% pontossággal készült TFT LCD panelt használtak. A vörös, zöld, kék és fehér színű képpontok néha fényesnek látszanak vagy néhány fekete képpont látható. Ez nem a rossz minőség következménye, és a termék nehézség nélkül használható."
Valljuk be, hogy ez nem túl biztató előjel a számunkra. Milyen garanciákat vállalnak mégis a gyártók, hány ilyen helytelenül működő képpont esetén számíthatunk a monitor cseréjére?
Nos, a legtöbb gyártó az ISO 13406-2 (Class II) szabványt alkalmazza, amely - anélkül, hogy bővebben belemennék - a legnépszerűbb 17"-os, és 19"-os kategóriákban, 2 folyamatosan világító, 2 mindig sötét, illetve 5 szubpixel hibát engedélyez. Az ezt meghaladó képpont hiba esetén, a megjelenítőt a gyártó köteles kicserélni
A kiélezett piaci versenyben azonban egyes gyártók úgy döntöttek, hogy nem ezt a szabványt alkalmazzák, hanem ettől eltérő, kedvezőbb garanciális feltételeket vállalnak bizonyos termékeikre. Ebben a tekintetben példamutató a ViewSonic pixelgaranciája, amelyről részletesen is lehet olvasni az oldalunkon: ViewSonic hírek

Samsung 204T	Samsung 912T	AG Neovo F417

A Paneltípus: Ha a mérettel már tisztában vagyunk, és a nekünk szimpatikus gyártók (ismertség, árfekvés, garanciák, stb.) is megvannak, újabb - szintén a pénztárcánkat is érintő - döntést kell hoznunk. Milyen típusú panellal szerelt monitor az, ami a legjobban megfelel a számunkra. Ebben azt esetben is az legyen a legfőbb vezérlőelvünk, hogy elsősorban milyen alkalmazásokra kívánjuk használni a monitorunkat. A három fő paneltípusról (TN+Film, IPS, MVA/PVA) részletes leírás található az oldalunkon, ezért itt most csak röviden összefoglaljuk, melyik típus milyen alkalmazásra felel meg a legjobban.

TN+Film: A legolcsóbb paneltípus, jellemzője az alacsony válaszidő 3~8ms, alacsony betekintési szögek 130°~150°, közepes kontraszt 350~700:1, nagy fényerő 300~500cd/m2. Színmegjelenítése csak alapszínenként 6 bit-es (18 bit) 262.144 valós szín + 2 bit FRC 16.2M szín. (FRC = Frame Rate Controll, köztes színárnyalatok létrehozása, az árnyalathoz legközelebb eső valós színek gyors cseréjével, villogtatásával.) Elsősorban játékra, irodai munkára, Internettre ajánlott. Grafikai munkákra, képfeldolgozásra és filmnézésre kevésbé alkalmas.

MVA/PVA: Drágább, de majdnem minden paraméterében jobb paneltípus, nagy kontraszt 1000~1500:1, kitűnő betekintési szögek 178°~178°, alapszínenként 8 bit-es (24 bit) színmegjelenítés 16.7M szín, jó fényerő 240~350cd/m2, és az újabb, "overdrive" technológiával felszerelt típusokat alacsony válaszidő 6~8ms (g2g) jellemzi. Kitűnő választás lehet általános otthoni használatra.

IPS: A legdrágább paneltípus. Nagyon jó színhűség, alapszínenként 8 bit (24 bit) 16.7M szín, kitűnő betekintési szögek 178°~178°, kitűnő fényerő 300~500cd/m2, elfogadható válaszidők 16~25ms, közepes kontraszt 350~500:1 a jellemző tulajdonságai. Elsősorban grafikai munkákra, képfeldolgozásra ajánlott.

Természetesen az itt leírtak nem jelentik azt, hogy ha - például anyagi okokból - olyan paneltípust választunk, amely valamely alkalmazásra, nem az ajánlott kategóriába tartozik, akkor arra az alkalmazásra nem is használható. Például egy TN+Film paneles monitoron is lehet filmet nézni, grafikai alkalmazást futtatni, ebben az esetben is mindössze arról van szó, hogy ezekre a feladatokra létezik jobb választás.

Ha megnézzük a monitorgyártók különböző típusú készülékeinek a műszaki adatait, azonnal feltűnik, hogy bizony a gyártók óvakodnak megadni azt az információt, hogy a termékükben, milyen típusú panel található. Ennek ellenére a legtöbb esetben, akkor is ha a monitort még nem láttuk, csak a specifikációit ismerjük, magunk is könnyen meg tudjuk állapítani, a benne található panel típusát. Ehhez ismernünk kell néhány - így 2005 vége felé - érvényes szabályt.
1./ Ha a monitor betekintési szögei kisebbek, mint 170°/170° (10:1 kontrasztarányra megadva) akkor az TN+Film paneles.
2./ Ha monitor kontrasztaránya nagyobb, mint 700:1 (Nem dinamikus!), és a betekintési szögek nagyobbak mint 160°/160°, akkor az MVA/PVA paneles.
3./ Ha a betekintési szögek nagyobbak, mint 160°/160°, a kontrasztarány pedig (Nem dinamikus!) kisebb, vagy egyenlő 800:1, az valószínűleg IPS paneles. (Esetleg egy régebben készült MVA/PVA paneles)

AOC 19"	Proview PL712b	Sony HS75/B

D-SUB, DVI: És végül ismét egy olyan kérdés, amely mindig újra és újra vitákat generál.
Tudnunk kell, hogy TFT LCD monitorok - a technológiából adódóan - digitális módon jelenítik meg a képet. Mivel azonban a régebbi videokártyákon csak analóg, D-SUB kimenet található, ezért a visszafelé való kompatibilitás megőrzése miatt minden monitornak rendelkeznie kell legalább egy analóg, D-SUB bemenettel. (Vagy legalább egy olyan digitális bemenettel, amely analóg jelek átvitelét is lehetővé teszi.) Analóg jelátvitel esetén, ha a monitor csak ilyen analóg, D-SUB bemenettel rendelkezik, akkor a videokártya által eredetileg digitális formában előállított jel, kétszer is átalakításon megy keresztül. Először a videokártyán belül digitálisból analóggá, majd a monitorban analógból digitálissá. Ezek az átalakítások természetesen minőségveszteséggel járnak.
A mai videokártyákon azonban, már kivétel nélkül megtalálható a digitális, DVI kimenet is. Így digitális jelátvitel esetén azoknál a monitoroknál, amelyek DVI bemenettel (is) rendelkezek elkerülhető a kétszeres konverzióból adódó esetleges minőségveszteség. Ebben az esetben a monitoron minden egyes képpont pontosan ott és úgy jelenik meg, ahogyan azt a videokártya előállítja.
Arról, hogy látható-e különbség képminőségben a kétféle jelátvitel között, legalább is megoszlanak a vélemények. Az újabb videokártyákon, a jelátalakítók az úgynevezett. RAMDAC fejlődése miatt, a szemmel látható különbség, nagyon csekély.
Mivel azonban a DVI csatlakozóval felszerelt monitorok drágábbak, mint a csak analóg csatlakozóval rendelkező társaik, ezért mérlegelnünk kell, hogy megéri-e ez nekünk a többlet költséget.
Javaslatunk: ha megengedhetjük magunknak, akkor feltétlenül DVI csatlakozóval is rendelkező monitort válasszunk.

Vásárlás, tesztelés.

Vásárlás. Most, hogy tisztában vagyunk a mérettel, a paneltípussal, és a gyártókkal is, ideje körülnézni a piacon és az elképzelt, megtervezett szempontok alapján kiválasztani azokat a konkrét monitorokat, amelyek megfelelnek a követelményeinknek. Választásunkat ne korlátozzuk egyetlen gyártóra, hasonló paraméterekkel rendelkező több típust is vegyünk számításba.
Ha ezen is túl vagyunk, keressünk olyan elárusító helyet ahol lehetőségünk van a kiválasztott monitorok kipróbálására. Így eleve pixelhibamentes monitort vihetünk haza, megkímélve magunkat a későbbi kellemetlenségektől. Mindig kérdezzünk rá, hogy a választott termékre milyen pixelhiba garanciák vonatkoznak, mert sajnos rossz tapasztalat, hogy sokszor a forgalmazók sincsenek tisztában ezekkel a fogalmakkal - tisztelet a kivételeknek -, ezért fontos, hogy ezt még a vásárlás előtt tisztázzuk.

Tesztelés. Miután sikerült megtalálnunk azt a boltot, ahol kipróbálhatjuk leendő monitorunkat, felmerül a kérdés, hogyan állapíthatjuk meg, hogy nincs-e rajta pixelhiba?
Ez nem fog különösebb nehézséget okozni, csak egy olyan tesztprogramra van szükségünk, amelyben megtalálhatóak a különböző, egyszínű hátterek. Ilyen program például az oldalunkról is letölthető, TFT test. Itt ha elindítjuk egymás után az egyszínű háttereket, kis odafigyeléssel észrevehetjük rajtuk, ha valamelyik pixel nem megfelelően működik. (Fekete háttéren világító fehér pontok, fehér háttéren sötét fekete pontok pixelhibára, a színes háttereken jelentkező, eltérő színű képpontok pedig, szubpixelhibára utalnak.)
Tesztelés közben figyeljük meg a betekintési szögeket, a színeket, a fekete háttéren az esetleges bevilágítást, foltosodást, a színátmeneteket, a szövegek megjelenítését stb.
És ha mindennel meg vagyunk elégedve, végre megvehetjük - remélhetőleg - álmaink monitorát.

Acer AL1715B	LG 1715Ss	Sony SDM-HX73/S

Reméljük ez a kis írás is hozzájárul ahhoz, hogy mindenkinek sikerüljön a számára legmegfelelőbb monitort kiválasztania.
És ha ez is sikerült, részemről ezután már nem marad más hátra, hogy egy kedves barátom, lassan már a mottónkká vált mondatával búcsúzzak el:

Gratula, sok szép évet együtt!

Racecam.